Halászbástya

A régi budai várfalak helyén a Mátyás-templom átépítésével is megbízott Schulek Frigyes tervei alapján épült 1895 és 1902 között, neoromán stílusban. A neve arra utal, hogy a középkorban a várfalnak ezt a részét a halászok céhe védte. 1947–48-ban Schulek Frigyes fia, Schulek János vezette a második világháborúban megrongálódott épületegyüttes helyreállítását. 1987 óta része Budapest világörökségi helyszíneinek, a Budai Várnegyed részeként.

Buda várának egykori középkori erődítményére – melynek egy része a dominikánus templom és kolostor alapfalát képezte,– már az 1850-es években a halászbástya megnevezést használták, majd pedig a déli bástyakar építménye is szintén ezen a néven vált nevezetessé.

A Halászok bástyája elnevezést feltehetőleg a budai városfalnak a halászok céhe őrizetére bízott szakaszáról kapta, de ennél is valószínűbb, hogy az alatta elterülő városrészről, a Halászvárosról – ami Víziváros déli, a Lánchíd környékére eső része volt[ – nevezték el. A halászok árujukat már a középkorban is a Mátyás-templom melletti térségben lévő halpiacra vitték, ám a halászok céhe nemcsak a halak árusításával törődött, szükség esetén tagjai vitézül védték a városfalat is.

Az újabb felújítás

A második világháború utáni évtizedekben a bástyát meglehetősen sok károsodás érte és az elmaradt karbantartások is fokozták állagának leromlását. Az 1970-es években a fővárosi kéményekből áradó korom és kén a falait feketére színezte és a díszes burkolatokat is roncsolta – ez egyes, még fel nem újított részeken ma is megfigyelhető. 1984–85-ben, az akkori tervhivatal a felújításra anyagi keretet különített el, viszont a rekonstrukciós munkálatok 1990–92-ben leálltak. Ekkorra fejeződött be a déli bástyaszakasz felújítása. Mivel ezen a szakaszon tönkrement az alapozás, így ez bizonyult a legveszélyesebbnek, a bástya többi részén ilyen jellegű statikai problémákkal a szakemberek nem találkoztak. A felújítást a Főmterv Rt. tervezte, melynek szakemberei 1992 decemberében hozzávetőlegesen 240-270 millió forintra becsülték a hátralévő munkálatok költségét (az infláció figyelembevételével ez a költség mintegy 450-500 millió forintra rúg).

Látván, hogy évekig nem történik semmi és ez súlyos károsodásokhoz vezethet, az I. kerületi önkormányzat saját erejéből kezdte folytatni a felújítást 1994-ben. A munkálatok költségéből a Fővárosi Önkormányzat és a Országos Műemlékvédelmi Hivatal is kivette a részét. A helyi önkormányzat 20-60 millió forinttal járult hozzá évente, a másik két szervezet pedig évi 5-10 millió forintot áldozott a felújításra. A munkálatok magukban foglalták a déli bástya rekonstrukcióját, a Schulek-lépcső és a déli felső lépcső, valamint a Mátyás-templom szentélye mögötti pártás támfal felújítását, mely során a díszítőkövek javítását és megtisztítását is elvégezték. Lezajlott a Szent István szobor körül lerakott díszburkolat, majd a 6 darab vitéz szobor felújítása is, melyek a déli felvezető lépcsőt díszítik.

1995. május 30-án lépett érvénybe az I. kerületi önkormányzat határozata, melynek értelmében belépti díjat vezettek be a Halászbástyán. 1997. június 25-én, a Széchenyi lánchíddal együtt, megtisztították a falfirkáktól és festéktaszító anyaggal vonták be.[10] Végül 2003 novemberében adták át a nagyközönségnek a sok tekintetben felújított épületegyüttest, amely még 1987-ben, a Budai Várnegyeddel együtt, a világörökség része lett.

 Budapest látképe a Halászbástyából

A Halászbástya részei

Budapest látképe Pestről

A Halászbástyát, Schulek építőművész főművét, három épületrész és több kisebb egység teszi szerves egésszé, Schulek terveinek megfelelően.

Forrás:hu.wikipédia.org