Mátészalka, Hét vezér díszkút
Mátészalka, Hét vezér díszkút
Mátészalka város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járás székvárosa. A megyeszékhely, Nyíregyháza után a második legnépesebb település a vármegyében, jelentős gazdasági, kereskedelmi, ipari és kulturális központ.
A Nyírség és a Szatmári-síkság északnyugati határán, a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye keleti részén helyezkedik el, a Kraszna csatorna bal partjának közelében. Területe 41,5 km². A megyeszékhely Nyíregyházától 52 kilométerre keletre, Debrecentől 77 kilométerre északkeletre található.
A szomszédos települések: észak felől Ópályi, északkelet felől Szamosszeg és Tunyogmatolcs, kelet felől Kocsord, dél felől Nyírcsaholy, délnyugat felől Nyírmeggyes, nyugat felől Jármi, északnyugat felől pedig Papos.
A városnév Máté eleme puszta személynévből magyar névadással alakult településnév. Az egyházi latin Matheus magyar Máté formája alkotja.
A Szalka helynév előzménye a régi magyar Szalka személynév. Ennek forrásaként talán számba jöhet az ótörök salya "csökönyös, makacs" szó, amely a magyarban a -ka kicsinyítő képzős nevek vonzásába kerülhetett (FNESz.) Mások ismeretlen eredetűnek tartják.
Mátészalkai érdekességek
1888-ban, Magyarországon először – New Yorkkal egy időben – Mátészalkán, a mai Kossuth utca 16. szám alatt Szalkai Pál házában gyulladt ki a villany. Az áramot a Schwarcz Mór által a 19. század közepén alapított Szalkai Gyártelep és Mezőgazdasági R.T. villanyáram-szolgáltató részlege biztosította. A Kossuth és a Rákóczi utca kereszteződésében levő téren pedig napjainkban is áll egy tömör vasból készült villanyoszlop, amely az első, eredeti villanyoszlopok közül való. Itt a két utca kereszteződésében levő téren áll Bíró Lajos mátészalkai szobrászművész Lámpagyújtó című alkotása is. A Kossuth utca 16. sz. ház falán ma emléktábla áll. Az esemény emlékére minden év szeptemberének első hetében rendezik meg a Mátészalkai Fényes Napok Fesztivált.
Mátészalka nevét és minden bizonnyal egy itt elkövetett bűneset emlékét őrzi a széles körben ismert Mátészalka gyászban van című szatmári népdal, más néven
Gacsaj Pesta balladája.
Nevezetességei: Képek Mátészalkából
A több mint 1000 méter mélyből feltörő 57 Celsius-fokos kiváló minőségű gyógyvíz összetételéből adódóan legfőképpen mozgásszervi megbetegedések kezelésére, valamint reumatológiai panaszok enyhítésére alkalmas.
- Szatmári Múzeum
- Vasúti Helytörténeti Gyűjtemény, MÁV Állomás, Mátészalka.
- Hét vezér díszkút (Bíró Lajos alkotása) – A millecentenárium évében avatták fel.
- Szent István lovasszobor – Bíró Lajos alkotása
A város olyannyira elmaradott volt a történelmi idők folyamán, hogy még első világháborús emlékműve sincs.
De!
Szobrászati alkotásokat majd csak a 70-es, nyolcvanas évektől állítottak. És hogy sok is legyen belőlük, ezt a nyolcvanas évek végétől máig töretlen tempóval teszik meg újra és újra.
A millecentenárium tiszteletére készült el a városban, a volt megyeháza, ma Művelődési Központ épülete előtt az a díszkút, mely a Hét vezért ábrázolja. A kb. öt-hat méter átmérőjű kerek medence széle is, és a vezérek alakjai is márványból készültek. Álmos alakját fönt, karddal a bal kezében, bronzból mintázta meg a művész. A négy vízköpő állatfej szintén bronz. Ezek meglehetősen furcsának hatottak már ott a helyszínen is. Oroszlán karmuk, csőrük, fülük, szárnyuk és kutyatestük van.
Az alkotást láthatóan gondozzák, ápolják. Gondolom, télen szakszerűen téliesítve vészeli át a kút és szobrai a nagy hideget.
Forrás:kozterkep.hu
Külső kép forrása: Wikipédia
Mátészalka, Hét vezér díszkút (Bíró Lajos alkotása)
1001SzépHely ajánló
